Nagyon kedves betegtársunk, Mezősi György Miklós sajnos nem lehet itt velünk, mert távol él tőlünk. A betegszállítás pedig - mint tudjuk - mindig a legproblémásabb dolog a mi esetünkben. De lélekben mindig velünk van, az ÚjrahasznoSMűhely projektünkben is mindig itt van köztünk szavaival, gondolataival, amit most is egy csodálatos versben írt meg. Sok szeretettel küldi Nektek, nekünk, mindenkinek!
Mezősi György Miklós: Az égi műhely
Atyám, kérlek, hasznosíts újra engem!
Kezdem érezni, hogy hulladék vagyok.
Az enyéimtől távol keveredtem,
Mégis mikor álmodom, velük vagyok.
Néhány apró dolgot csak találsz bennem,
Miből csinálhatsz megint értékeset,
Lehet, hogy régi, és én már felejtem,
Neked azonban, új eszközöd lehet!
Kérlek Uram, bízzál meg feladattal!
Megújulhatok, ha Te is akarod!
Ha én magamtól nehezen kelek fel,
Nem kell lent maradnom, felemel karod!
Másokat támogathatok szavammal,
Ha fizikai erőm már megfogyott! /MGyM
Gödöllő, 2016. május 21.
