Magyarországon az újrahasznosítás sajnos gyerekcipőben jár, a kreatív újrahasznosításról nem is beszélve.
Az újrahasznosítás olyan tevékenységek gyűjtőneve, amelyek célja az anyagok környezettudatos körforgásának (nyersanyag – késztermék – hulladék - nyersanyag) biztosítása, ezáltal elősegítve a természetes anyagok felhasználásának csökkentését.
Főiskolai éveim alatt alkalmam nyílt tüzetesebben betekinteni a környezetvédelem, környezettudatosság és az újrahasznosítás rejtelmeibe. Azóta folyamatosan bővítem az ezzel kapcsolatos ismereteimet, fejlesztem tudásom, és innen ered az „ÚjrahasznoS Műhely” ötlete is.
Az újrahasznosítás üzenete az, hogy nem kell minden meghibásodott, vagy megunt tárgyat a kukába hajítani – jobb esetben a kukába! –, hanem egy kis leleményességgel lehet belőlük valami mást, újat, szerethetőt készíteni.
Az ÚjrahasznoS Műhely célja: a kidobásra szánt anyagok, hulladékok újragondolásával használható tárgyak készítése, melyek viselhetőek, beépíthetőek a hétköznapjainkba, dekorációként szolgálnak az otthonunkban, vagy másoknak ajándékozva örömet okozunk velük. Fontos szempont számomra, hogy a mai elkényelmesedett világunkban a berozsdásodott, agytekervényeinket is „újrahasznosítsuk”, vagyis kreatív gondolkodásra, ötletelésre serkentsük magunkat és egymást. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a közösségi térben, együtt eltöltött idő és az alkotás öröme pozitív hatással van a résztvevők hangulatára, lelkiállapotára is.
Az ÚjrahasznoS Műhely a berekfürdői Mosoly hete rendezvény keretein belül nyitotta meg kapuit. Az ötnapos program alkalmával az alkotni vágyók délelőtt és délután is igénybe vehették a közösségi teret. A műhely megnyitásakor tisztáztuk, hogy az újrahasznosítás jegyében tevékenykedünk: tehát hulladékokból (konzerves doboz, sörös textil, papír, gombok, parafa dugó, facsipesz stb.) fogunk, az eredeti funkcióiktól eltérő, hasznos dolgokat készíteni.
Már az első órában megjelentek a kíváncsiskodók, majd nagy örömömre az érdeklődőkből hamarosan alkotók váltak. Mindenki megtalálta a neki megfelelő anyagot, amivel dolgozni tudott. Voltak kitartóbbak és kevésbé lelkesek, voltak kreatívabbak és kevésbé önállóak, voltak szárnyaló fantáziával megáldottak és földhöz ragadottabbak, voltak ügyesek és gyakorlatlanabbak. Az ötödik napon kiállítást rendeztünk a kész termékekből, melyet a nézőközönséggel is zsűriztettünk, és a legjobbnak ítélt munkákat jutalmaztuk.
A programról összességében elmondható, hogy a közös munka, az együtt gondolkodás, a társaságban, hasznosan eltöltött idő minden résztvevőnek nyújtott valami pozitív élményt, tehát a kezdeményezés sikeresnek mondható. Bízom benne, hogy az alkotás örömét magukkal vitték, és otthonukban is hasznosítani tudják majd a megszerzett tapasztalatokat.
Az ÚjrahasznoS Műhely foglalkozásait a jövőben Szegeden, heti rendszerességgel tartom, melynek helyszíne a Megálló – közösségi ház lesz, (Szeged Budapesti krt. 23.), első alkalommal 2015. május 21-én, 17 órától.
Minden kedves érdeklődőt szeretettel várok!
Éva