Szeged, Megálló - Közösségi ház, Szeged Budapesti krt. 23. (2015. augusztus 6. és 27.)
Téma: Farmerből táska és telefontok, pólóból ékszer, egyéb maradék anyagokból ajtódísz, tolltartó készítése
Kedvcsináló: Valószínűleg már az ősemberek is hordtak táskát, hiszen valamibe össze kellett gyűjteniük a bogyókat, terméseket. Ez kezdetben egy botra erősített bőrdarab lehetett, majd a középkorban hálószerű (reticulum) zsákocskákat használtak erre a célra. Kétszáz évvel ezelőtt, amikor a nők legfőbb feladata a háztartás vezetése volt, egy pénztárcába rejtve, a ruhájuk alatt, hordták személyes értékeiket. Később, amikor kezdték elhagyni otthonaikat, (munkába kezdtek járni, szórakozni mentek) a táskák nagyon hasznosnak bizonyultak, hiszen abban hordták javaikat. A táska a nő számára túlélőcsomag az urbánus dzsungelben, tartalmazza mindazt, ami a mindennapokhoz szükséges: iratok, pénz, mobiltelefon, egyéb informatikai eszközök, kulcs, szépítőszerek, rágógumi, tisztasági csomag, esetleg váltás ruha stb. A táska tehát rendkívül hasznos, misztikus találmány, mely manapság státusz szimbólummá is vált.
Az ÚjrahasznoSMűhely az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján, főként a nők érdeklődésére tarthatott számot, ezért augusztusban „csajos” kreatív ötletekkel érkeztem. Megmutattam, hogyan készíthetünk használt, színes pólók feldolgozásával érdekes, mutatós nyakláncokat, és karkötőket. A farmeranyagokból telefontokokat, tolltartót, táskát, ékszert, kulcstartót állítottunk elő. A maradék textilekből tároló kosarakat, ajtódíszeket kreáltunk. A közös munka során rájöttem, hogy a résztvevők kreativitása felébreszthető, ha nem mondom meg, hogy mit tegyenek, hanem hagyom, hogy mindenki maga jöjjön rá, hogy képes szabadon gondolkodni és alkotni. Az is világossá vált számomra, hogy ha nem irányítom a tevékenységüket, csak apró tanácsokkal segítek megvalósítani az elképzelésüket, fejlődni tud a kreativitásuk, gondolkodásuk, emlékezetük, problémamegoldó képességük, és a szem-kéz koordinációjuk. A kezdetben csupán hasznos időtöltésnek tűnő tevékenységek az idő múlásával alkotó folyamattá, az önkifejezés egyik eszközévé alakulhatnak, mellyel érzéseket, élményeket, tárgyakat tudunk megjeleníteni.
Langane Éva, újrahasznosító foglalkozás vezetője